Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 50 találat lapozás: 1-30 | 31-50

Névmutató: Coica, Dorel

2005. február 16.

Szatmár megyében a közegészségügyi igazgatóságnak is vannak magyar kiadványai. Ez nem a most lemondott igazgató, dr. Dorel Coica érdeme. Ö ugyanis attól vált híressé, hogy a városi kórház homlokzatáról levétette az európai hírű sebészorvos, dr. Lükő Béla nevét, és a Spitalul Judetean nr. II (2-es számú Megyei Kórház) nevet íratta a helyébe, a magyar orvosok, köztük a kezdeményező dr. Kiss László tiltakozása ellenére. Az egészségügyi nevelést szolgáló helyi kiadványok magyar nyelven való beindítása még a korábbi koalíciós kormányzás idejére tehető, amikor dr. György Ágoston volt az igazgató. 2000-től egy fiatal orvos, dr. Pallai Ildikó, az igazgatóság egészségügyi neveléssel foglalkozó munkatársa írja és szerkeszti a magyar szöveget, s ő fordítja magyarra a román kiadványokat is. Évente több ismertető füzetecske is megjelenik. Ezeket ingyen terjesztik. A nyomtatványok kétharmada román, egyharmada magyar nyelven jelenik meg. /Sike Lajos: Egészségügyi nevelés magyarul is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2008. június 2.

Szatmárnémetiben a városnapokon minden párt osztogatta a reklámszórólapokat, golyóstollakat, öngyújtókat, lufikat. A május 31-én beállt kampánycsendet megtörték az újrázni kívánó RMDSZ-es Ilyés Gyula polgármester ellen agitálók. A Szociáldemokrata Párt aktivistái egy gyógyszernek látszó, „GyusziSTOP!” nevű „készítményt” osztogattak. Az „orvosság” útmutatója azt sugallja, hogy Ilyés Gyula betegség Szatmárnémeti számára, ellenszerként pedig a PSD jelöltjének, dr. Dorel Coica orvosnak a megválasztását ajánlja. A május 31-én tartott koncerten Ilyés Gyula ellenes transzparenst tartottak a közönség felé. /Babos Krisztina: Gyógyszer Ilyés ellen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2008. június 3.

Székelyföldön az RMDSZ szerezte meg a legtöbb vezetőpozíciót, de számos településen a Magyar Polgári Párt (MPP) erős frakciót alakíthat a helyi tanácsokban. A Hargita és Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét RMDSZ-es jelölt, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen szintén RMDSZ-es polgármester győzött, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson pedig második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltje között. Meglepetésnek számít Kiss Sándor veresége Biharban, a Szilágy megyei tanács elnöki tisztség pedig alig ezer szavazaton múlott. Hargitában az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjének, Borboly Csabának sikerült leköröznie Szász Jenőt, az MPP jelöltjét. Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát is RMDSZ-es polgármesterek irányítják majd, előbbit Bunta Levente, utóbbit pedig Ráduly Róbert. Gyergyószentmiklóson második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltjei között, a városi tanács pedig MPP-többségű lesz. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét az RMDSZ-es Tamás Sándor tölti majd be. Sepsiszentgyörgyön szoros küzdelem alakult ki a két magyar szervezet jelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és az MPP-s Csinta Samu között. Második fordulóra kerül sor, mivel Antal csak a szavazatok 41 százalékát gyűjtötte be, öt százalékkal többet, mint ellenfele. Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatában az RMDSZ 8, az MPP 9 mandátumot nyert, és abban reménykednek, hogy a szavazatok visszaosztásakor még szereznek egynek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, ott továbbra is a PDL-s Dorin Florea lesz a városvezető. Kihívója, az RMDSZ-es Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, kérni fogja a Központi Választási Irodánál (BEC), hogy érvénytelenítsék a választások eredményét, szerinte ugyanis súlyos csalások voltak. Maros megye tanácselnöki tisztsége az RMDSZ-es Lokodi Emőkéé. Ami pedig a helyi tanácsot illeti, az RMDSZ elvesztette a többséget. Tőkés Andrásnak, az MPP megyei tanácselnökjelöltjének 5,7 százalékot sikerült szereznie. Bihar megyében az RMDSZ-es Kiss Sándor nem folytathatja megyei tanácselnöki tevékenységét, ugyanis a második helyen végzett. Nem jutott be a második fordulóba Bíró Rozália, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje. Sem a megyében, sem a megyeszékhelyen az MPP nem indított ellenjelöltet, a polgári párt listái alig 2 százalékot értek el. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyulának, aki 48,5 százalékot ért el, a PSD-s Dorel Coicával kell megmérkőznie a második fordulóban. A városban a magyarok számaránya 39,8. Szatmár megye tanácselnöki tisztségét megnyerte az RMDSZ-es Csehi Árpád. Nyolc RMDSZ-es polgármesterjelölt nyert az első fordulóban Szilágy megyében: Szilágybagoson, Szilágyperecsenen, Szilágysámson, Varsolcon, Szilágykrasznán, Kémeren, Kárásztelken és Sarmaságon. Szilágycseh esetében az RMDSZ-jelöltnek komoly esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat a második fordulóban. Zilahon az RMDSZ polgármesterjelöltje, Sojka Attila a negyedik helyen végzett, az MPP jelöltje, Tunyogi Ferenc pedig valamivel több mint 400 szavazatot kapott, a tisztséget Radu Capalnas (PNL) nyerte el. A nem hivatalos eredmények szerint Csóka Tibornak, az RMDSZ Szilágy megyei tanácselnökjelöltjének sikerült leköröznie román ellenfelét. Az MPP Szilágy megyében 11 településen indított helyi tanácsosokat és 6 helységben polgármesterjelöltet, ezekből egyelőre kilenc tanácsos futott be Haraklányban, Krasznán és Szilágycseh városában két-két, Sarmaságon pedig három tanácsosa lesz az MPP-nek. Beszterce-Naszód megyében eddig Árpástón volt magyar polgármester. Az RMDSZ jelöltje bejutott a második fordulóba, remélik, ez alkalommal is megnyeri a községvezetői tisztséget. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-nek nem sikerült annyi szavazatot összegyűjteni, hogy jelöltjei bejussanak a megyei tanácsba, ahol eddig két RMDSZ-es tanácsos volt. Mindössze 100 szavazat hiányzott ehhez. /RMDSZ-es jelöltek kerültek a székelyföldi vezető tisztségekbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 13.

Hiába várták Szatmárnémetiben a Focus TV stúdiójába Dorel Coicát, hogy „megmérkőzzön” Ilyés Gyulával a városvezetői székért, a PSD polgármesterjelöltje nem jelent meg. Távolmaradása miatt az RMDSZ jelöltje egyedül válaszolt a műsorvezető felvetéseire. Mértékadó román újságírók szerint a román jelölt szakmailag nem állta volna a versenyt Ilyéssel. A szociáldemokrata polgármesterjelölt a vita helyett Mircea Geoana országos pártelnököt hívta Szatmárnémetibe, hogy jelenlétével bátorítsa a szocialista szavazókat. Időközben Ilyés Gyula is kapott kampányerősítést. Borbély László fejlesztési miniszter szaladt el Szatmárnémetibe, megnézni néhány fontos beruházás kivitelezését. /Sike Lajos: Coica nem állt ki Ilyéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

2008. június 16.

Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kihívója, a Dorel Coica /PSD/ Ilyést akarta mindenáron megesketni a Bibliára, hogy „nem játssza át Szatmárt a magyaroknak”, majd június 14-én, a kampánycsöndet megsértve, telefonüzenetekkel bombázta a város egész lakosságát: mindenki rá szavazzon, mert ő a jobb, a tisztességesebb, a rátermettebb. /Szabályt sértett Ilyés ellenjelöltje. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2012. június 11.

Nem lesz magyar polgármestere több régi magyar településnek –
Nem lesz magyar polgármestere több olyan erdélyi településnek, ahol többségben élnek a románok, de eddig magyar volt a városvezető.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint Szatmárnémetiben Ilyés Gyula, az RMDSZ jelöltje – az elmúlt nyolc évben ő vezette a várost – alulmaradt Dorel Coicával, a román Szociálliberális Szövetség (USL) jelöltjével szemben, aki mintegy 6 ezerrel több szavazatot kapott. Ez a két jelölt 2008-ban is versenyben volt egymással, akkor viszont még Ilyés kapott mintegy 7 ezer szavazattal többet. Szatmárnémetiben a magyar lakosság aránya 37,6 százalék.
A Maros megyei Szászrégenben is hasonló a helyzet. Ott szintén az RMDSZ-es Nagy András vesztett román kihívójával, a Szociálliberális Szövetség (USL) jelöltjével, Maria Precuppal szemben. Nagy András két mandátum erejéig töltötte be a városvezetői tisztséget Szászrégenben, ahol a magyar lakosság számaránya 26 százalék.
Az RMDSZ párhuzamos számlálása szerint a Temes megyei, mindössze 11 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező Zsombolyában sem sikerült Kaba Gábornak újabb polgármesteri mandátumot nyernie. Székelyföldön viszont az RMDSZ jobb eredményeket ért el, mint négy évvel ezelőtt – közölte az MTI-vel Kovács Péter, a szövetség főtitkára.
A főtitkár közlése szerint Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön – Hargita, illetve Kovászna megye székhelyén – az RMDSZ kétharmados többségre tett szert a városi tanácsban, és mindkét településen az RMDSZ jelöltjei, Ráduly Róbert Kálmán és Antal Árpád szereztek újabb polgármesteri mandátumot. Kovács szerint Székelyudvarhelyen is egyszerű többséget szerzett az RMDSZ a városi tanácsban, amire nyolc éve nem volt példa. hirado.hu. Erdély.ma

2012. június 25.

Megalakultak a helyi tanácsok
Megalakultak a hétvégén a városi tanácsok: míg Marosvásárhelyen és Kolozsváron magyar alpolgármestert választottak, Szatmárnémetiben az RMDSZ kiszorult a városvezetésből. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ kétharmados többsége ellenére is együttműködik az EMNP-vel.
marosvásárhelyi választásokat megnyerő Dorin Floreának péntek óta úgymond négy alpolgármestere van: két régi és két új. Miközben a frissen megalakult önkormányzat az RMDSZ-es Józsa Tibornak és a Szociálliberális Unió (USL) jelöltjének, Ioana Ciotlăuşnak szavazott bizalmat, a negyedik mandátuma elején járó demokrata-liberális polgármester kijelentette: ő továbbra is PDL-s társával, Claudiu Maiorral és még a tanácsosi mandátumtól is eleső Csegzi Sándorral kíván együtt dolgozni.
Mindkettőjük megőrzi titkárságát és irodáját, és a továbbiakban Florea személyes tanácsadójaként szerepelnek a városházi munkatársak lajstromán. Az elöljáró egyelőre nem kívánta elárulni, hogy milyen irodahelyiséget és feladatköröket szán az RMDSZ–USL helyi koalíció által megválasztott új alpolgármestereknek.
„Én a város érdekeit helyezem előtérbe, nem a mindenféle egyezségeket kötő politikusokét” – magyarázta döntését a frissen beiktatott Dorin Florea. Négy évvel ezelőtt, amikor a tanács szintén nem az ő kedve szerint választotta meg az egyik alpolgármestert, Florea Marius Ichimmel szemben is hasonló taktikát alkalmazott. A liberális alpolgármestert a Hangyaépület egyik manzárdszobájába száműzte, és semmiféle feladattal nem látta el. A megalázott Ichim néhány hónap után beadta felmondását, helyébe pedig a polgármester favoritja, Claudiu Maior került.
Józsa Tibor, az ismeretlen ismerős Vásárhelyen
Az RMDSZ csúcspolitikusai által támogatott, ám a helyi szervezet választmánya előtt szinte ismeretlennek számító Józsa Tibor a Krónikának elmondta: a következő négy évben keveset politizálna, viszont annál többet foglalkozna a közigazgatással és a város gondjaival. Az alpolgármester úgy véli, a legfontosabb feladat visszaszerezni a polgármesteri hivatalban csalódott lakosok bizalmát. Azt szeretné, hogy Marosvásárhely ismét a nyugalom, a csend városa legyen, ahol virágzik a magyar kultúra, és ahonnan az ifjak nem kényszerülnek elköltözni.
„Ugyanakkor azt mondom, hogy a fülünket eresszük le az emberek felé, és figyeljünk oda, mit szeretnének” – tette hozzá. A Floreával való jövendőbeli együttműködésről a volt városházi igazgató elmondta, hogy a múltban korrekt és eredményes munkaviszonyban voltak, és reméli – a polgármester legfrissebb, egyáltalán nem hízelgő nyilatkozatai ellenére – visszaáll a kettőjük közötti kölcsönös bizalom.
Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ választmányi ülésén visszatérő motívum volt, hogy a testületi tagok egyáltalán vagy alig ismerik, Józsa elmondta: „az idéntől lettem felkérve, hogy lépjek be az RMDSZ-be”. „Nem tudom, hogy ki az, aki nem hallott rólam. Elismerem, hogy nem voltam kirakatban, hogy mindenki bámuljon, de nem most kezdtem a közéleti tevékenységet” – nyilatkozta a Vásárhely.ro portálnak a fiatal alpolgármester. „Én nem tartok a székemhez, ha majd úgy érzem, hogy nem tudok teljesíteni, akkor lemondom a széket” – replikázott Józsa azon választmányi tagoknak, akik megkérdőjelezték az alkalmasságát az alpolgármesteri tisztségre.
Elbukott anyanyelvvizsga
A közgazdász-végzettségű Józsát rögtön beiktatása után számos támadás érte magyar részről. A „lemondom a székemet” és a választmányi ülésen elhangzott hasonló kijelentéseire számos ironikus megjegyzés jelent meg a Székelyhon.ro honlapon. Az RMDSZ-es politikus Facebook-oldalát tanulmányozva kiderül, Józsa nemcsak az anyanyelvén való kommunikációval, de a helyesírással is hadilábon áll. „Erdemes meghalgatni ...... valaszuk Frunda Gyorgy -Rmdsz”, „Frunda Gyorgy –polgarmester lehet ha elmegyunk szavazni egyutt iunius 10 en”, „csucs.......szavazzunk Frunda Gyorgy polgarmester”, „Csak sajnos meg nincsenek bicigli utak.... a zold festekel amivel a foter jardajat festete le a polgarmester inkabb vonalazott volna bicigli savokat.....de majd mi megteszuk meg egy het van hatra !!!!” – ezek a megjegyzések voltak olvashatók péntek estig az újdonsült alpolgármester üzenőfalán.
„Ne vonja kétségbe senki a magyarságomat, anyám-apám magyar volt. A középiskolát és az egyetemet románul végeztem, de szerintem helyesen beszélek magyarul. Az is lehet, hogy bizonyos dolgokat nem én írtam, az is, hogy véletlenül elütöttem a betűket, mert telefonról töltöttem fel. És különben is, nem olyan nagy hiba, amiért el legyek ítélve” – mondta a vádak kapcsán lapunknak Józsa Tibor, aki eltávolította közösségi oldaláról a kampányban írt bejegyzéseket.
Horváth Anna az alpolgármester Kolozsváron
Akárcsak Marosvásárhelyen, Kolozsváron is magyar alpolgármester segíti Emil Boc városvezető munkáját. A PDL-vel kötött koalíciónak köszönhetően a helyi tanács pénteki alakuló ülésén az RMDSZ részéről Horváth Anna szerezte meg az egyik alpolgármesteri tisztséget. Horváth Anna újonc a kolozsvári önkormányzati testületben, de a szövetség önkormányzati főosztályát vezető főtitkárhelyettesként jelentős tapasztalattal rendelkezik a területen. A másik alpolgármester a PDL-s Gheorghe Şurubaru lett. Az önkormányzati testületben az USL 12, a PDL 10, az RMDSZ 4, míg a PPDD egy mandátummal rendelkezik.
A helyhatósági választásokat minimális fölénnyel megnyerő Emil Boc beiktatásakor elmondta, minden kolozsvári polgármestere akar lenni, nemcsak azoké, akik megválasztották. A volt kormányfő, aki immár harmadik mandátumát kezdte meg a kolozsvári városháza élén, elmondta: a város fejlesztéséhez minden jó ötletet fel fog használni, függetlenül attól, hogy a hatalomtól, az ellenzéktől vagy a civil társadalom felöl érkezik. Az ellenzéki polgármester hozzátette, a kolozsváriak érdekében együtt fog működni a kormánykoalíció által kinevezett prefektussal és az USL-s megyei tanácselnökkel is.
Halasztott ülés Károlyban, román vezetés Szatmáron
Nagykároly kivételével Szatmár megyében is megalakultak a helyi tanácsok, illetve a megyei képviselőtestület. A kisvárosban a hétvégén a 19 tanácsosból mindössze 12 jelent meg az alakuló ülésen, ezért halasztani kellett az ünnepi eseményt – a prefektúra tájékoztatása szerint szerdán ülnek ismét össze. A találkozóról a 8 USL-színekben tisztségbe jutott képviselő hiányzott, akik minden bizonnyal azért maradtak távol, hogy nyomást gyakoroljanak az RMDSZ és a Német Demokrata Fórom által alkotott, 12 személyes frakcióra annak érdekében, hogy engedjék át nekik az alpolgármesteri posztot.
Kovács Jenő, az RMDSZ színeiben ismét mandátumhoz jutott polgármester korábban a helyi sajtónak nyilatkozva beszélt arról, hogy ismét a volt alpolgármestert, Keizer Lajost kívánja megbízni az alpolgármesteri teendőkkel. Nagykárolyban egyébként mindössze két párt jutott be a tanácsba: az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum által alkotott koalíció, illetve az USL-szövetség.
A szatmárnémeti tanács is megalakult a hétvégén – itt az USL-s Dorel Coica polgármester munkáját Radu Roca és Marcela Papici segítik majd alpolgármesterként, miután a kétharmados többséget szerzett pártszövetségnek nem volt szüksége az RMDSZ támogatására, így az eddig polgármester és alpolgármestert is adó szövetség ellenzékbe került. A Szatmár megyei képviselőtestületnek ellenben az USL-vel kötött országos egyezménynek köszönhetően RMDSZ-es alelnöke lett.
A megye vezetésében személyi csere nem történt, mindössze az erőviszonyok rendeződtek át: Csehi Árpád, aki eddig tanácselnökként tevékenykedett, alelnökként folytatja, míg a liberális Adrian Ştef volt alelnök elfoglalhatja a tanácselnöki széket, a szociáldemokrata Mircea Govor eddigi alelnök pedig megtartja tisztségét.
RMDSZ–EMNP-együttműködés Szentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Néppárttal működik együtt az RMDSZ, annak ellenére, hogy a szövetség megszerezte a kétharmados többséget az önkormányzatban. Antal Árpád polgármester alpolgármester-rangú tisztséget ajánlott fel Nemes Elődnek, a néppárt háromszéki elnökének, listavezetőjének.
A két politikus pénteken közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a következő négy évben közösen dolgoznak a város érdekében, Nemes Előd pedig a közösségfejlesztési egyesület vezetését látja el. Antal Árpád hangsúlyozta, ez valójában a negyedik alpolgármesteri tisztség, feladata a közösségépítés mellett a székely szórvány és a székely csángó programok koordinálása. „Nem szabad lesöpörni a legyőzötteket, fontos, hogy a győztesek alázattal viszonyuljanak azokhoz, akik gyangébben szerepeltek a választásokon” – fogalmazott a polgármester, aki bízik benne, hogy az együttműködésből a szentgyörgyiek nyernek.
Sepsiszentgyörgyön pénteken alakult meg az új döntéshozó testület, amelynek 14 RMDSZ-es, két–két EMNP-s, nemzeti liberális párti (PNL) és Szociáldemokrata Párti (PSD), valamint egy MPP-s képviselője van. Az ülésen az alpolgármestereket is megválasztották, mindkét tisztséget RMDSZ-es jelölt tölti be: Sztakics Éva folytatja az elmúlt négy évben elkezdett munkáját, Tischler Ferenc szociális és egyházi ügyekkel foglalkozik, Czimbalmos Kozma Csaba pedig továbbra is a városmenedzser tisztséget tölti be. Codrin Munteanu prefektus az ülésen az önkormányzati korrupció megelőzéséről szóló kézikönyvet adott át Antal Árpádnak, aki a város zászlójával ajándékozta meg a kormánymegbízottat, melyet az a közigazgatási bíróságon támadott meg.
Pénteken tette le hivatali esküjét Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is, és megkezdte második mandátumát. A megyei tanács a héten tartja alakuló ülését, az RMDSZ az alelnöki tisztségekre Henning László eddigi alelnököt és Nagy Józsefet, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség korábbi igazgatóját javasolja.
Változatlan városvezetés Csíkszeredában
A régi polgármesterrel és alpolgármesterekkel, de zömében új tagokkal folytatja a munkát Csíkszereda önkormányzata, amely szombaton tartotta alakuló ülését. Ráduly Róbert Kálmán régi-új városvezető mellett újra Antal Attila és Szőke Domokos alpolgármestereknek szavazott bizalmat a testület. Az elöljárókat adó RMDSZ-frakció 13 tanácsossal rendelkezik a 19 tagú testületben, az EMNP, az MPP és az USL két-két mandátumot mondhat magáénak. Ráduly elmondta, a konfrontáció helyett a továbbiakban is az együttműködést fogja keresni. A testület összetétele az alakuló ülésen hiányos maradt: formai hiba miatt nem igazolták az MPP-s Bokor Márton mandátumát, ez ugyanis nem lehetett jelen az ülésen, az általa bemutatott orvosi igazolás érvényessége pedig egy nappal az ülés előtt lejárt.
MCL–RMDSZ-koalíció alakul Aradon
A PDL által alapított Keresztény-Liberális Mozgalommal (MCL) lép koalícióra az RMDSZ Aradon a helyi, illetve megyei önkormányzatban, döntött pénteken a megyei szervezet állandó tanácsa. Bognár Levente megyei RMDSZ-elnök elmondta, a döntés meghozatalakor a PDL-vel való eddigi jó együttműködésre alapoztak, és a továbbiakban folytatnák az elkezdett projekteket. A támogatás fejében az RMDSZ a következő négy évben is megkapná az alpolgármesteri tisztséget, mondta a tisztséget eddig betöltő Bognár, aki most is a legesélyesebb a posztra. Az RMDSZ két tanácsosának a támogatásával a 12 mandátumot szerzett MCL-nek egyszerű többsége lesz a 23 tagú testületben. A néppárt miatt nincs magyar alpolgármester?
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tanácsosának szavazatán múlt, hogy Kolozs községnek nem lett magyar alpolgármestere – véli az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Amint a szövetség közleményéből kiderült a 13 tagú tanács 7–6 arányban szavazta le az RMDSZ alpolgármester-jelöltjét, Debreczeni Józsefet. „Megítélésünk szerint ez az eset is azt példázza, hogy az egyéni érdekek, illetve az RMDSZ-szel való nyílt szembenállás képes felülírni a közösségi elköteleződést. Sajnálatosnak tartjuk, hiszen a magyar célokat csak magyar emberek tudják képviselni” – olvasható a Máté András megyei elnök által aláírt közleményben.
Kurucz József, a kolozsi tanács EMNP-s tagja a Krónikának elmondta, a szavazat eredménye annak köszönhető, hogy az RMDSZ az elmúlt évekhez hasonlóan most sem tudott olyan jelöltet állítani, amely valóban a közösség érdekeit képviselné, tiszta háttérrel rendelkezne, és így méltó lenne a támogatásra.
„Korábban próbáltunk arról is tárgyalni, hogy a szövetség támogassa a néppárt által javasolt alpolgármester-jelöltet, akit más pártok is segítettek volna, az RMDSZ azonban teljesen elzárkózott ettől a lehetőségtől” – magyarázta Kurucz. Hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy valakit csak azért kellene megszavazni, mert magyar nemzetiségű, ehelyett a szövetség jelöltjeinek tettekkel és felmutatott eredményekkel kellene támogatókat szerezniük.
„Magunk mögött kellene hagyni azt a gyakorlatot, hogy a magyarság és öszszefogás címszó alatt toborozzunk szavazatokat” – fogalmazott az EMNP képviselője, aki hozzátette, a szavazás titkos volt, így senkinek nem kellene tudnia, hogy melyik tanácsos kire adta le voksát.
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Kőrössy Andrea, Pap Melinda, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2012. november 23.

Felborzolta a kedélyeket az óriás-trikolór Szatmárnémetiben
Közfelháborodást keltett a szatmárnémeti magyar lakosság körében, hogy a közelgő nemzeti ünnepre való hivatkozással egy hatalmas román zászlót feszített ki a közigazgatási palota oldalára a Szociálliberális Unió (USL).
A körülbelül 30 méter hosszú és 10 méter széles trikolór mellett 4500 adag kolbászos paszulyfőzelékkel, valamint több ezer kokárdával és ingyenesen igényelhető piros-sárga-kék zászlóval is készül az USL-vezetőség december 1-jére.
A nemzeti ünnep rendezvényeinek támogatására 55 ezer lejt hagyott jóvá a megyei önkormányzat, a város pedig további 15 ezer lejjel járul hozzá. Dorel Coica polgármester egyébként a napokban kifogásolta, hogy az előző vezetőség nem különített el „megfelelően nagy” összeget e célra, így a jövő évi büdzsé kultúrára és sporttámogatásra szánt költségeiből vonták el.
Az ünnep körüli felhajtással kapcsolatban a közösségi portálokon igen sokan adtak hangot nemtetszésüknek, a magyarok sértőnek, megalázónak nevezték a 3 ezer eurós zászló kifüggesztését, de a román hozzászólók között is akadtak olyanok, akik úgy vélték, ízléstelen az óriási lobogó. A Krónika érdeklődésére Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének megbízott elnöke, szenátorjelölt elmondta: kevés jogi és politikai eszköz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy megakadályozzák a „nacionalista erők felkorbácsolását”, ugyanakkor a magyar–román konfliktusokat sem szeretnék tovább szítani.
A zászlófelvonást kezdeményező Adrian Ştef megyei tanácselnök a közfelháborodásra reagálva kifejtette, céljuk nem a magyarság megalázása, a trikolór kifüggesztésével inkább hazafiságra akarják nevelni az ifjúságot. Hozzátette, kétezer zászlócskát és ugyanennyi kokárdát osztanak szét a paszulyos kolbász mellett december 1-jén, mindemellett saját pénzén vásárolt 100 darab normál méretű román zászlót, melyet ingyen bocsát az érdeklődők rendelkezésére.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

2013. január 25.

Csak románul kommunikál a szatmári városvezetés
A magyar nyelv használatának mellőzése miatt reklamált Nist János szatmárnémeti tanácsos a testület csütörtöki ülésén. Rámutatott: a polgármesteri hivatal által, az előző évek során kiadott naptárak, illetve határidőnaplók kétnyelvűek voltak, az ideiek viszont – melyet immár a szociálliberális városvezetők adattak ki – csak román nyelvű szövegeket tartalmaztak.
Nehezményezte továbbá, hogy a naptárban szereplő régi képeslapokról kiretusálták a magyar nyelvű feliratokat, sőt a kétnyelvűeket is, hogy magyar szöveg még mutatóba se maradjon. Feltette továbbá a kérdést, hogy az új városvezetők komolyan gondolják-e, hogy Szatmárnémetiben kizárólag ortodox templomok vannak, ugyanis a naptárban két ortodox kegyhely képe szerepel, más felekezetű istenháza egyáltalán nem került be.
„Többéves hagyomány városunkban, hogy ezek a kiadványok kétnyelvűek, nem kellene megszakítani ezt” – fejtett ki Nits János, hozzátéve, ha tetszik az új vezetésnek, ha nem, a magyar kultúra része a település történetének, amit nem korrekt dolog elhazudni. Dorel Coica polgármester, aki egyébként a havasalföldi Târgovişte szülötte, válaszában arra hivatkozott, hogy túl későn vették észre a „mulasztást”, ígérve, jóváteszik tévedésüket.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár),

2013. február 9.

Budapest lerohanásával viccelődött a gálaesten Valer Marian
Elképesztő, az Antonescu vasgárdistáinak idejét idéző kijelentések árnyékolták be pénteken a Szatmár megyei díjátadó gálát Szatmárnémetiben, amelyen Valer Marian USL-és szenátor több száz ember füle hallatára azon poénkodott, miként kellene lerohanja a román hadsereg Budapestet!
Azt követően, hogy a Szatmár Megyei Tanács és Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalának vezetői péntek este 56, a szatmári közösségért kiemelkedő teljesítményt nyújtott személyeknek átadta a 46 elismerő és a 10 kiválósági oklevelet, valamint Iustian Sigheteanu, Máramaros és Szatmár megye ortodox püspöke megkapta az Év Embere elismerést, döbbenetes kijelentések hangzottak el az Északi Színház színpadján.
Dorel Coica polgármester bejelentette, hogy Valer Marian szenátorral közösen egy meglepetéssel készültek a szatmári közönségnek. Ezt követően Marian lépett a színpadra, aki előbb kiemelte a szatmáriakat jellemző etnikai és vallási toleranciát és az itt tapasztalt békés együttélést.
Az USL-és politikus azonban ezúttal sem hazudtolta meg önmagát és diskurzusa nyíltan soviniszta, nacionalista, mi több, militáns hangnemet váltott. Előbb kijelentette nemtetszését a székely zászlók ügyében kirobban vita kapcsán, majd felháborítónak nevezte, hogy a Szamoskrassói Általános Iskolát Bem Józsefről nevezték el. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősét népirtónak nevezte, akinek a nevéhez szerinte „negyvenezer román halála köthető"! Ami nyilvánvaló hazugság és történelemhamisítás, mivel 1849. decemberében a kártérítést követelő erdélyi románok összesen 35-40.000 román áldozatról beszélnek.
Mindezzel azonban még nem ért véget a magyarság gyalázkodása, Marian ugyanis egy román katonai nótát kezdett el énekelni, melynek parafrazált refrénjében az állt, hogy a román katonák kivont dárdával keljenek át a Tiszán és háromszor rombolják le Budapestet!
Kocsis Zoltán
szatmar.ro
Erdély.ma,

2013. április 9.

Elgázosítaná a magyarokat egy román focista
„Elgázosítanálak és lágerbe küldenélek mindannyiatokat! Nem volt elég nektek, hogy annyi évig igában hajtottatok minket?”; „Kár, hogy Vlad Tepes már nem él, mert így nincs, aki karóba húzzon benneteket” – üzente Dorel Coica szatmárnémeti polgármester Facebook-oldalára írt bejegyzéseiben a helyi Olimpia FC egyik labdarúgója.
Dan Gavrilescu azokkal a – zömében magyar – szatmáriakkal vitázott, akik védelmükbe vették posztjaikban Ilyés Gyula korábbi polgármestert. Az „igára” utaló bejegyzésében minden bizonnyal arra emlékeztetett, hogy az RMDSZ-es politikus hosszú évekig volt a város elöljárója.
Kereskényi Gábor szatmári képviselő ezt nem hagyta annyiban, kedden bepanaszolta a klubnál és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a labdarúgót. A politikus az RMDSZ Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálathoz érkezett lakossági bejelentés alapján járt el.
A képviselő a játékos megbírságolását kérte a klub vezetőségétől és a CNCD-től. A maszol.ro-nak kedden este elmondta: beadványaiban emlékeztetett a marosvásárhelyi táblabíróságnak arra a precedens értékű ítéletére, amely szerint a közösségi oldalon közzétett bejegyzések nyilvános állásfoglalásnak számítanak.
„Nagyon fontos, hogy fellépjünk a hasonló megnyilvánulások ellen, hiszen ezek az ultranacionalista kirohanások egyre gyakoribbak. Súlyosbító körülmény, hogy ezúttal egy sportolótól származnak, akinek véleményével a szurkolók könnyen azonosulhatnak” – jelentette ki Kereskényi. Reményei szerint a labdarúgó nagy összegű bírságot kap. „Az ember meggondolja majd, hogy miket nyilatkozik, ha ezt a zsebe is megérzi” – magyarázta.
Úgy tűnik, hogy a képviselő reményei nem alaptalanok. Dan Băbuț, az Olimpia FC klubelnöke a maszol.ro-nak kedden este elmondta, nagyon neheztel a játékosra. Tájékoztatása szerint Dan Gavrilescu mindenképpen számíthat szankciókra, ugyanis megsértette a klub belső szabályzatát. Ennek egyik előírása szerint büntetés jár annak a játékosnak, aki rontja a csapat jó hírnevét.
„Teljes mértékben elhatárolódunk a labdarúgó magyarellenes kijelentéseitől. Magam is elszörnyedtem azon, hogy miket volt képes leírni. Ennek azonban semmi köze a klubhoz” – magyarázta Băbuț.
Dan Gavrilescunak nem ez az első kihágása. Tavaly márciusban véresre verte egyik csapattársát, a Steaua volt kapusa, Ritli Zoltán fiát, Rault. Akkor a játékost ötven százalékos fizetéslevonással büntették szerződése idejére.
Felvetésünkre, nem jár-e kizárással ez a második kihágás, a klubelnök nemmel válaszolt. Mint mondta, Gavrilescu ősszel új szerződést írt alá a klubbal, ezért magyarellenes kirohanása jogi szempontból az első kihágásnak számít. Ennek megfelelően 10 vagy 20 százalékos fizetéslevonással büntethetik. A szankcióról a klub részvényeseinek pénteki közgyűlésén döntenek.
Maszol.ro.

2013. június 13.

CNCD: nem kötelező a magyar nyelv ismerete Csíkszeredában
Három magyar vonatkozású ügyben döntött, kettőben pénzbírságot rótt ki szerdai ülésén az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) - tájékoztatta az MTI-t Asztalos Csaba, a testület elnöke.
A tanács 600 lejes pénzbírságot rótt ki Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgóra, amiért egy közösségi portálon a magyarok elgázosításával fenyegetőzött. Április elején Gavrilescu a magyarokat gyalázó kommenteket írt be Dorel Coica szatmárnémeti polgármester Facebook-oldalára, egyebek közt azt, hogy "mindannyiatokat elgázosítanálak, és lágerbe küldenélek!" A harmadosztályú Olimpia FC futballistáját Kereskényi Gábor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője panaszolta be.
Ugyancsak 600 lejes pénzbírságot szabott ki a hatóság a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu általános iskolára, mivel a román és magyar tagozattal működő tanintézményben a korábbi felszólítás ellenére sem pótolták a hiányzó magyar feliratokat. A nyelvi jogok érvényesítését szorgalmazó Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) azt kifogásolta, hogy a magyar feliratok kiszorulása a nyilvános térből a magyar tanulókban kisebbrendűségi, a románokban pedig felsőbbrendűségi tudatot alakít ki.
A diszkriminációellenes hatóság emiatt 2011-ben figyelmeztetésben részesített négy marosvásárhelyi kétnyelvű tanintézményt, a mostani bírságot pedig azért rótta ki, mert a Liviu Rebreanu iskola továbbra sem gondoskodott a feliratok pótlásáról.
A CNCD diszkriminációnak minősítette Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester azon kijelentését, hogy "Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete nem diszkrimináció, hanem kötelező", és figyelmeztetésben részesítette a városvezetőt. Ráduly Róbert a város főterén felvont nagyméretű székely zászló februári avatási ünnepségén fejtette ki álláspontját a magyar nyelvhasználatról.
Asztalos Csaba beszámolt arról, hogy ez utóbbi - véleménye szerint etnikai alapon meghozott - döntését a tanács 7-2-es szavazataránnyal fogadta el, és a testület elnökeként kisebbségben maradt felmentő álláspontjával.
A bírságok összegét firtató kérdésre a CNCD elnöke elmondta: a 600 lej a korábbi minimális bírság volt. Áprilistól már a legkisebb pénzbüntetés is ennek az ötszöröse, a felső határ, az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetésnél, 30 ezer lej, a csoportok diszkriminációjánál pedig 100 ezer lej. Ezeket az ügyeket azonban még a bírságok megemelése előtt kezdték vizsgálni - magyarázta Asztalos Csaba.
Maszol.ro

2014. január 28.

.
Költözik a BBTE szatmárnémeti kihelyezett kara
Ez év szeptemberétől új épületbe költözhet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett kara, miután Dorel Coica polgármester ígéretet tett arra, hogy megfelelő körülményeket biztosít a felsőoktatási intézmény számára a tanügyi átszervezés során megürült volt 5-ös számú általános iskolában.
Az elöljáró a megüresedő épületbe a városházát költöztetné. Hétfőn sajtótájékoztatón elmondta, felszólítást kapott a megyei önkormányzattól, miszerint ki kell ürítenie néhány helyiséget, mivel a megyeháza bővülő apparátusa nem fér a jelenleg rendelkezésükre álló termekben. A megyei és a városi önkormányzat, valamint a prefektúra egyaránt a közigazgatási palotában működik.
Dorel Coica elmondta: a polgármesteri hivatal számára eleve szűkös a jelenlegi hely, hozzátéve, hogy bár nem fizetnek bért a helyiségekért, a szocreál stílusú építmény fűtési költségei igen magasak. Mint kifejtette, a költözés a lakosság hasznára válik, hiszen lehetőségük nyílik arra, hogy az önkormányzat összes osztálya – beleértve a jelenleg egy tömbház földszinti lakrészeiben székelő helyi rendőrséget, illetve adóhatóságot – egyetlen ingatlanban működhet, így egy helyen tudják majd a szatmáriak intézni hivatali ügyeiket.
A városban keringő pletykák kapcsán az orvosi végzettséggel rendelkező elöljáró leszögezte: a polgármesteri hivatal számára kéri az egyetem rendelkezésére bocsátott épületet, és nem magánklinikát kíván nyitni benne.
Dorel Coica a múlt héten tárgyalt az egyetem vezetőségével, akik – mint Ioan Aurel Pop rektor a városházának címzett leveléből kiderül – hajlandóságot mutattak a költözésre, amennyiben az önkormányzat saját költségén megfelelő körülményeket teremt számukra a Wesselényi (Wolfenbüttel) utcai ingatlanban. A rektor arról is tájékoztatta a város vezetőségét, hogy bővíteni szeretnék a szatmárnémeti kar tevékenységét, a tanítóképző, illetve közigazgatási kar mellett mesteri képzést is indítanának.
A polgármester bejelentette: szeptemberig eleget tesznek a rektor kérésének, így a 2014–2015-ös tanévet már az új helyszínen kezdheti az egyetem. A Babeș–Bolyai kihelyezett karán 1999 óta folyik oktatás, első évben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban működött a főiskola, majd 2000-től költöztek át jelenlegi ingatlanukba, melyet a város bocsátott a rendelkezésükre azzal a feltétellel, hogy felújítják a volt kaszárnyaépület azon szárnyát.
Az egyetem több mint 120 ezer lejt költött tatarozásra, ebből számításaik szerint eddig körülbelül 30 ezer lejnyi amortizálódott, így a fennmaradt körülbelül 90 ezer lejes befektetés ellenében jogosnak tartják az 5-ös iskola felújítására irányuló kérésüket.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár),

2014. január 31.

Elnapolták a színházvitát Szatmárnémetiben
Kérdéses a Szatmárnémeti Északi Színház magyar és román tagozatának különválása, akárcsak a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett karának költözése is – derült ki a városi tanács csütörtöki ülésén.
A színházzal, valamint az egyetemmel kapcsolatos határozat eredetileg szerepelt ugyan az ülés tervezetei között, azonban mindkettőt levették napirendről. Helyi lapértesülések szerint a két kezdeményezés összefügg abban a tekintetben, hogy politikai alku tárgyát képezi, azaz az RMDSZ csakis akkor szavazta volna meg a felsőoktatási intézmény kiköltözését (melynek helyét a polgármesteri hivatal venné át), ha az USL-es városvezetés jóváhagyja a magyar társulat önállósulását, a pártoknak azonban nem sikerült egyezségre jutniuk.
Lapunk kérdésére Maskulik Csaba, a szövetség tanácsi frakciójának vezetője elmondta: a maga részéről nem kötött ilyen alkut. Hozzátette, hogy Dorel Coica polgármester közvetlenül az ülés előtt arról tájékoztatta, hogy az egyetem vezetősége meggondolta magát a költözés ügyében, ezért napolták el a határozatot, a színházzal kapcsolatos tervezet pedig nem volt kellő alapossággal összeállítva.
A városban egyébként felháborodást keltett az önálló magyar színház létrehozásának ötlete, mely ellen a román társulat néhány tagja, illetve annak művészeti vezetője hevesen tiltakozott. Az egyik, magyarellenességéről híres helyi román nyelvű lap egyenesen úgy tálalta a kérdést, hogy a kezdeményezés célja a román társulat száműzése a felújítás előtt álló épületből, ahol önálló magyar színházat akarnak működtetni.
Az ülésen tárgyalták a városban működő tanintézetek beiskolázási tervét is, melyben szerepelt a központi fekvésű Mondiala-óvoda jövőbeli megszüntetésének terve, mivel a következő tanévtől itt nem indítanának kiscsoportokat. Ez ellen az ülésen az ott dolgozó óvónők és a szülők is tiltakoztak, arra hivatkozva, hogy a több mint 200-as létszámú intézmény a város legjobban felszerelt óvodájának számít.
Marcela Papici alpolgármester rámutatott: egy 20 évvel ezelőtti mulasztás miatt igen előnytelen helyzetbe került az önkormányzat, a volt ruhagyári óvoda épületét ugyanis – egyébként jogellenesen – az üzem privatizációjával együtt az olasz vásárló kezére juttatták, aki igen magas bért kér (az összeg gyerekenként havonta ezer lejt tesz ki), ráadásul egy évnél hosszabb időre nem hajlandó megállapodást kötni, így bármikor az utcára teheti az intézményt.
Döntöttek a költségvetésről is, melyben egyebek mellett százezer eurót különítettek el egy műjégpálya kialakítására.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár),

2014. március 6.

Zákonyi: a magyar kormánynak az erdélyi magyarság törekvéseit kell támogatnia
Udvariassági látogatásra Szatmárnémetibe érkezett csütörtökön Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. Elmondása szerint a Nyíregyháza - Szatmárnémeti - Nagybánya gyorsforgalmi út ügyében a román kormánynál van a labda. Szó esett a sportközvetítés-ügyről is.
„Nem tárgyalni, hanem udvariassági látogatásra jöttem. Mindkét ország számára fontosak a határ menti régiók a határon átnyúló pályázatok miatt. Számunkra pedig még fontosabb az itt élő magyarok helyzete, problémái", kezdte beszédét Zákonyi azt követően, hogy találkozott a helyi közigazgatási vezetőkkel - Eugeniu Avram prefektussal, Adrian Stef megyei tanácselnökkel és Dorel Coica szatmárnémeti polgármesterrel. „Szót ejtettünk a következő pályázati időszak hatékonyabb pénzlehívásáról, a gyorsforgalmi útról, az egészségügyről, turizmusról, kultúráról, valamint a szatmári magyarság helyzetéről", tette hozzá a déli sajtótájékoztatón.
Stef kétnyelvű beszédében emlékeztette a nagykövetet, hogy a négy határ menti romániai megye (Szatmár, Bihar, Temes, Arad) négy pontban határozta meg a fejlesztési stratégiáját, amelyben a négy magyarországi határ menti megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád) partnerségében szeretnének megvalósítani: zöld energia, infrastruktúra-fejlesztés, egészségügy, városfejlesztés. Hangsúlyozta a határ menti településeket összekötő útvonalak megépítésének fontosságát, amelyek hozzájárulhatnak e periférián lévő települések elszigeteltségének megszüntetéséhez. Stef pozitívnak értékelte a megyében élő etnikai kisebbségek kapcsolatát és helyzetét, majd kifejtette, hogy a megyei tanács szeretné támogatni a magyarországi románokat, mint ahogy teszi az ukrajnai románokkal is. Végezetül meghívta Zákonyit a június 21-23 között esedékes megyenapok rendezvénysorozatra.
Coica biztosította a nagykövetet, hogy remek a kapcsolat a városi tanácsban a magyar és a nem magyar tanácsosok között, „hisz párttól függetlenül közösek az érdekeink és céljaink: hogy a város javát szolgáljuk". Coica a magyarországi befektetőknek is üzent, mondván, a város ipari parkjában vannak még szabad helyek. Az Északi Színház két társulatának külön jogi személyiséggé válása kapcsán a polgármester elmondta: ez az igény a magyar társulat felől fogalmazódott meg, ő maga pedig közvitára bocsátotta azt.
Újságírói kérdésre válaszolva Zákonyi a színházzal kapcsolatban elmondta: a magyar kormánynak, így neki is a határon túli magyarság törekvéseit kell támogatnia. Ugyanez vonatkozik a székely zászló kapcsán. „Ha egy közösség, legyen az etnikai kisebbség, identitásának megvannak a szimbólumai, akkor azokat miért ne használhatná bármikor szabadon. Így működik ez Nyugat-Európában és nem látom, miért nem működhetne így Kelet-Európában is".
Egy másik kérdés az RMDSZ kormányzati szerepvállalására vonatkozott. „Úgy gondolom, ha egy pártnak lehetősége van kormányra kerülnie, akkor azzal élnie kell. Határozottan igaz ez egy kisebbséget, adott esetben az erdélyi magyarságot képviselő pártra. Elemezni kell a megállapodás feltételeit és várjuk a kormányzás eredményeit", jelentette ki Zákomyi.
A Nyíregyháza - Szatmárnémeti - Nagybánya gyorsforgalmi út tekintetében szerint a román kormány oldalán pattog a labda. „Magyarország az autópályával már megközelítette a határt. Most a román oldalnak kell lépnie és konkrét akaratot mutatnia". Elismerte ugyanakkor, hogy Budapest számára a Debrecen - Nagyvárad, valamint az Aradot elérő autópálya a prioritás. Reményének adott hangot, hogy ezeket két éven belül sikerül megvalósítani.
Zákonyi szerint komoly különbséget lehet tapasztalni a román politikum részéről ott, ahol az RMDSZ-re politikai riválisként tekintenek - mint például Szatmárban és Biharban - és ott, ahol a kisebbség aránya nem számottevő. Tapasztalatai szerint ugyanis ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot, ott törvény rendelkezik („a fontos, hogy ezt be is tartsák", tette hozzá), ahol pedig nem éri el ezt a részarányt, ott a politikum gesztusokra is hajlandó. „Fontos, hogy az RMDSZ helyzetétől függetlenül a közigazgatásban, oktatásban, az állami intézményekben a lakosság számarányának megfelelő arányban képviseltessék magukat a nemzeti kisebbségek", ismételte el többször is.
A sajtótájékoztatót követően Zákonyi Riedl Rudolf megyei tanácselnök irodájában találkozott az RMDSZ helyi vezetőivel, Pataki Csaba szenátorral, Kereskényi Gábor és Erdei D. István parlamenti képviselővel. „Tájékoztattuk a nagykövet urat a helyi közintézményekben dolgozó magyarok arányáról, amelyet a polgármester úr kicsit felduzzasztott", árulta el a megbeszélésről Nagy Szabolcs, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke.
A beszélgetésen szó esett az RMDSZ kormányzati szerepvállalásában rejlő lehetőségekről, a határon átvezető utakról. „Több pályázatunk is késik, mert a két kormány az utak találkozásánál nem állapított meg átkelési pontokat. Ezeket újra kell tárgyalni", magyarázta Nagy.
Egy másik fontos és érdekes téma volt a magyar közszolgálati televízió bizonyos esetekben kódolt műsorszórása. „A nagykövet úr azt mondta, hallott már a problémáról, ám nem gondolta, hogy ez ilyen jelentőséggel bír az itteni magyarság számára. Ezt mi vetettük fel neki elsőként és arra kért, készítsünk erről egyfajta jelentést, ő meg ígéretet tett, hogy megpróbál közvetíteni a magyar és a román közszolgálati televíziók között", mondta Nagy.
szatmar.ro,

2014. március 7.

Zákonyi a Partiumban
Főképp a kisebbségi oktatás, valamint a közúti infrastruktúra fejlesztéséhez, továbbá szimbolikus ügyekhez kérték az elmúlt napokban a partiumi magyarság képviselői Magyarország nemrég tisztségbe lépett bukaresti nagykövetének közbenjárását.
Zákonyi Botond erről csütörtökön számolt be lapunknak, amikor Arad és Nagyvárad után Szatmárnémetiben is látogatást tett. Mint elmondta, elsősorban ismerkedni, megbeszéléseket folytatni érkezett.
A találkozó után Zákonyi közös sajtótájékoztatót tartott Eugeniu Avram Szatmár megyei kormánymegbízottal, Adrian Șteffel, a megyei önkormányzat elnökével, valamint Dorel Coica szatmárnémeti polgármesterrel.
Zákonyi Botond, mint kiderült, a megyeszékhelyen folyó magyar nyelvű oktatás helyzete iránt érdeklődött, valamint a hetek óta napirenden lévő színház-ügyben kérte ki a polgármester álláspontját. Mint ismeretes, Szatmárnémetiben néhány hete kezdeményezték a Harag György Társulat gazdasági önállósulását, a folyamat azonban megrekedt.
Dorel Coica kifejtette: a színház magyar nemzetiségű munkatársai részéről érkezett hozzá ez irányú kérés, majd született erre nézve egy határozat-tervezet, amit végül – tekintettel a különválási kísérlet által kiváltott felháborodásra – levettek napirendről. A polgármester szerint közvitát szerveznek a színház kapcsán, azt követően döntenek a további lépésekről. A nagykövet kifejtette: a magyar kormány támogatja a szatmári magyar közösség törekvéseit.
Tárgyaltak emellett az évek óta tervezett Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi útról, mellyel kapcsolatban Zákonyi Botond elmondta: főképp a román félen múlik, hogy Szatmárnémeti rá tud-e záros határidőn belül csatlakozni a magyarországi autópálya-hálózatra, ugyanis az M3-astól mindössze néhány kilométerre van a határ, a munka oroszlánrészét romániai oldalon kell elvégezni.
Hozzátette: ugyanakkor úgy véli, két éven belül épülhet Arad felé, azaz Dél-Erdély irányába, valamint Debrecen és Nagyvárad között autópálya. A nagykövet mindemellett a határ menti megyék vezetőivel a román–magyar határon átívelő együttműködési programból a következő EU-s költségvetési periódusban lehívható támogatások felhasználási módozatairól is egyeztetett.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár),

2014. április 18.

Leváltották a Kereskényit bíráló Maskulikot
Leváltotta Maskulik Csabát a szatmárnémeti városi képviselő-testület RMDSZ-frakciójának éléről a szövetség városi választmánya. Utódja a testület szerda délutáni döntése értelmében Magyar Lóránd, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének alelnöke lett.
Amint a párt közleményéből kiderül, az ülésen kielemezték a volt frakcióvezető munkáját – akit egyébként a szabályzat szerint egy évre választottak –, ezt követően határoztak a cseréről. Az új frakcióvezető lapunknak elmondta: nem volt kifogásuk Maskulik (képünkön) munkájával kapcsolatosan. Rámutatott: egy évvel ezelőtt szintén két jelölt közül választottak.
Mint kifejtette, hangsúlyosabb ellenzéki szerepet szán az RMDSZ-frakciónak, mivel egyelőre a szövetség még alpolgármesteri szinten sincs képviselve a város vezetésében. Mint ismeretes, Maskulik Csaba a múlt héten lapunknak nyilatkozva bírálta Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, szatmárnémeti RMDSZ-elnök álláspontját az egyik alpolgármesteri tisztség elfoglalásával kapcsolatosan, melyre kedvező kilátás nyílt a szövetség kormányra kerülését követően.
Az elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy tanácsi frakciójuk kitűnő szakemberekből áll, akik „nem állnak be egy mérkőzés végén vagy a hosszabbításban”, kilátásba helyezve, hogy amennyiben júliusig nem sikerül megállapodniuk az alpolgármesteri tisztséget illetően, azt követően nem látja értelmét a további tárgyalásoknak.
Kereskényi feltételként szabta, a város szociáldemokrata polgármestere adjon garanciát arra, hogy el is látja hatáskörökkel magyar helyettesét, hogy ne „dísz-alpolgármestere” legyen mindössze a szövetségnek.
Maskulik Csaba nem értett ezzel egyet, úgy vélte, ha van rá lehetőség, igenis el kell foglalni a széket. Azt is elmondta, szívesen vállalkozna a feladatra, főképp, hogy jó viszont ápol Dorel Coica polgármesterrel, és úgy véli, tudna vele együtt dolgozni.
Magyar Lóránd kérdésünkre elmondta: egyelőre nem téma az alpolgármesteri tisztség, jelenleg a minisztériumok közvetlen alárendeltségébe tartozó, úgynevezett dekoncentrált intézmények befolyásos posztjai kapcsán folyik az egyezkedés, az alpolgármesteri székről csak ennek befejeztével kívánnak tárgyalni. Maskulik Csaba érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: egyelőre nem kívánja kommentálni a leváltásáról szóló döntést.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)

2014. május 27.

Csupán két magyar fellépő a szatmári városnapokon
„Nemcsak a magyar közösség, hanem általában véve a helyi közösségek igényeit hagyja rendszerint figyelmen kívül Szatmárnémeti 2012-ben megválasztott szociáldemokrata polgármestere, Dorel Coica, aki saját, illetve pártja tulajdonaként kezeli a várost” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Pataki Csaba szenátor.
Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy a hétvégére beharangozott városnapokra elenyészően kevés magyar fellépőt hívtak meg, miközben a város magyar lakossága eléri a 37,6 százalékot.
A háromnapos rendezvénysorozat keretében olyan román sztáregyüttesek lépnek színpadra, mint a BUG Maffia vagy a Zdob si Zdub, magyar zenekar viszont csak egy lesz – szombaton este a Ladánybene 27 koncertezik majd az új főtéren. A folkszínpad programját is a román együttesek uralják, itt szintén egyetlen magyar fellépő lesz, a helybéli Egri Csodaszarvas Néptáncegyüttes.
Pataki Csaba kifejtette: az RMDSZ nem része a jelenlegi városvezetésnek, a döntésekbe nem vonják be a szövetséget, így nem állt módjukban befolyásolni a városnapok meghívottainak névsorát sem. A politikus szerint azonban nem ez a legnagyobb probléma: sokkal inkább aggasztja az, hogy látszatberuházásokra, valamint fesztiválokra költik a közpénzt, miközben a fontos projektekre egyáltalán nem helyeznek hangsúlyt.
Emlékeztetett: a városnapok után megyenapok lesznek, majd pálinka- és puliszkafesztivál, miközben a színház felújítására pályázati úton lehívott összeg két éve megérkezett a város számlájára, azonban még a munkálatokra vonatkozó közbeszerzési eljárást sem hirdették meg.
Az elnök szerint a hétvégi EP-választások eredményeinek birtokában leülnek tárgyalni és megpróbálják erősíteni a szövetség befolyását a város vezetőségében, például egy alpolgármesteri tisztség kiharcolása révén.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)

2014. július 2.

Lehallgatókészülékek a városházán (Szatmárnémeti)
A szatmárnémeti városháza alapos átvizsgálását rendelte el Dorel Coica polgármester azt követően, hogy az intézmény közkapcsolatokért felelős osztályának irodájában három lehallgatókészüléket találtak.
A városvezető azt kéri az állam illetékes intézményeitől, hogy állapítsák meg: kik szerelték fel a készülékeket. Dorel Coica valószínűsítette, hogy nem állami intézmények, hanem „bizonyos érdekcsoportok” hallgatták a városházán zajló beszélgetéseket. Az elöljáró szerint a gyufásdoboz méretű lehallgatókészülékeket az asztalok aljára rögzítették, azok nem tűnnek professzionális eszközöknek. 2011 májusában Iaşi megye önkormányzatának alelnöke a sajtó jelenlétében bontotta ki irodája falából az ott elrejtett lehallgatókészüléket. Akkor a korrupcióellenes ügyészség elismerte, hogy a megtalált eszköz a tulajdonát képezi, és általa egy korrupciós ügyhöz próbáltak bizonyítékokat szerezni. A hazai korrupcióellenes kampányban gyakran kerülnek nyilvánosságra olyan beszélgetések, amelyeket titkos eszközökkel rögzítettek. Az államfő korrupcióval gyanúsított testvérét egy nyakkendőbe rejtett kamerával készített felvétellel buktatták le.
Háromszék(Sepsiszentgyörgy)

2014. augusztus 29.

Az RMDSZ szerint diszkriminál a szatmárnémeti önkormányzat
Szatmárnémeti magyar lakosságának diszkriminálásával vádolta meg a városi tanács csütörtöki ülésén a település vezetőit Maskulik Csaba – írja a szatmar.ro. Az RMDSZ-es tanácsos feljelentést helyezett kilátásba.
Maskulik ismertette a tanács előtt a törvények szövegét, amelyek kimondják: azokon a településeken, ahol egy bizonyos kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, az önkormányzatnak kötelessége az adott kisebbség nyelvén nyilvánosságra hozni a napirendi pontokat, a tanácsi határozatokat. Ezek elmulasztása bűncselekménynek számít.
A tanácsos kifogásolta a polgármesteri hivatal hivatalos honlapjának magyar nyelvű verzióját is, amelyre egyszerűen nem kerülnek fel anyagok, amennyiben pedig a napirendi pontokat vagy a határozatokat szeretné elolvasni valaki, a Google fordítójának nevetséges szövegeivel találkozik.
Maskulik emlékeztette a város jelen lévő vezetőit a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában vállaltakra is, amelyet Románia ratifikált. „Nem kérünk mást, csak hogy a polgármesteri hivatal tartsa be a törvényt. Ha ez nem történik meg, kénytelenek leszünk feljelentést tenni a prefektúrán és az Országos Diszkriminációellenes Ügynökségnél", jelentette ki.
Több kollégájával: Butka Gergellyel és Nits Jánossal közösen Maskulik azt is nehezményezte, hogy írásos beadványaikra szinte soha nem érkezik válasz – holott törvény mondja ki, hogy 30 napon belül köteles válaszolni bármilyen közintézmény. „Ez kommunista mentalitás és hozzáállás", véli Maskulik. Dorel Coica polgármester távollétében Radu Roca alpolgármester elismerte, ebben a tekintetben mentalitás-váltásra van szükség, míg Marcela Papici alpolgármester kijelentette: „úgy gondolom, én mindig válaszoltam, amikor az én kompetenciámat érintette a téma. Egy hete kértem utoljára a polgármester urat, határozza meg, melyek is az én feladataim a polgármesteri hivatalon belül, de azóta se történt semmi..."
kitekinto.hu / maszol.ro, Erdély.ma

lapozás: 1-30 | 31-50